Vízkő: a nemkívánatos vendég a házban
Ha a vízben oldott bizonyos ásványi anyagok értéke meghaladja a 14 német keménységi fokot, már kemény vízről beszélhetünk. Kézenfekvő a vízkőprobléma megoldása: természetesen lágy víz.
Ezt egészen egyszerűen biztosítani tudja egy olyan vízlágyító berendezés, mint például a BWT Perla.
Ha a vízben túlságosan sok a vízkőért felelős anyag, akkor ez nem egyszerűen csak csúnya látvány. A vízkő mindenekelőtt ott okozhat problémát, ahol a vizet melegítik, gőzölik vagy párologtatják. A hő kedvez a vízkő lerakódásának. Például átfolyós vízmelegítőkben és mosógépekben, kávéfőzőkben és vízforralókban, bojlerekben és melegvíztárolókban, valamint a fűtéscsövekben és szinte minden ivóvízszerelvényben.
A következmények: gyakrabban kell akár vastag vízkövet a készülékekről eltávolítani – néha agresszív, környezetkárosító szerekkel – az elvízkövesedett fűtéscsövek megnövelhetik az energiaigényt, és a vízhasználó készülékek élettartama csökkenhet. A másik következménye pedig drága javítások vagy akár teljesen új készülék megvásárlása lehet. Ezenkívül, ha a víz túl kemény, több mosogató- és tisztítószerre lehet szükség. Ez természetesen pénzbe kerül, és káros a környezetre.
A másik következménye pedig drága javítások vagy akár teljesen új készülék megvásárlása lehet. Ezenkívül, ha a víz túl kemény, több mosogató- és tisztítószerre lehet szükség. Ez természetesen pénzbe kerül, és káros a környezetre.
Csak az elmúlt 30–40 évben vált a túl kemény víz problémája beszédtémává. Ebben az időszakban nemcsak az életmódunk változott meg, hanem a komfortigényünk is nagyobb lett. Az épületgépészet egyre komplexebbé vált. És minél komplexebb lett az épületgépészet, annál könnyebben alakulhatnak ki üzemzavarok és problémák.
Például egy modern kazán esetében az előírt állapottól való legkisebb eltérés is károsan hathat a működőképességre és a hatékonyságra. Ez az üzemzavart okozó tényezők között elég gyakran a vízkő szerepel.
A vízkővédelem és a vízlágyítás, illetve vízkőtlenítés kifejezést gyakran szinonimaként vagy pontatlanul használják, bár a két kifejezés között érdemi különbség van. Ugyanis az egyes esetekben használható technológiák alapvetően eltérnek:
a vízlágyítás az egy ioncserélő eljáráson alapuló technológia
A víz tényleges lágyításához az úgynevezett ioncserélő eljárás használható. Az eljárás során a keménységet adó magnézium- és kalciumionok nátriumionokra cserélődnek. Ez a technológia eltávolítja a vízkőképzőket a vízből, és a kemény vizet selymesen lágy vízzé alakítja – a selyemvíz minden előnyével.